A Földrajzi és Földtudományi Intézet büszkén adja hírül, hogy Dr. Pál-Molnár Elemér és Dr. Gál Tamás ünnepélyesen átvették az MTA doktora okleveleiket. Az ünnepség 2024. április 23-án zajlott az Országos Széchényi Könyvtárban.
A meteorológiai világnap alkalmából az Energiaügyi Minisztérium ünnepélyes keretek között adta át a Pro Meteorologia Emlékplaketteket azoknak a kiváló szakembereknek, akik jelentős mértékben hozzájárultak a meteorológiai tudomány és gyakorlat fejlődéséhez Magyarországon. Idén a kitüntetettek között van Gál Tamás, az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék munkatársa, aki szakmai tevékenységével kiemelkedően járult hozzá a meteorológia területén elért eredményekhez.
Az utóbbi években az óceáni tengeráramlatok szerepét kiemelten kezdték el vizsgálni a tudósok és maguk is meglepődtek az eredményen. Az elmúlt bő egy év kutatásaira alapuló modellezések szerint a legkritikusabb terület a Grönland előtti bukóáramlat, amely olyan mértékben lassul, hogy leállása 2025-2095 között várható. Dr. Gál Tamás, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezető docense magyarázta el, mi és miért várható a leállással kapcsolatban globálisan, illetve Európában.
Éppen száz éve, 1924-ben alapították a Földrajzi Intézetet, a mai Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék és Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék elődjét a Szegedi Tudományegyetemen. Hetven éve folyamatosan, ugyanabban az épületben működik az Éghajlattani Tanszék is. Dr. Pál Molnár Elemérrel, az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet vezetőjével az intézet múltjáról, az oktatás és a tudományág fejlődéséről beszélgettünk.
A méhlegelők olyan területek, amelyeket úgy terveztek, hogy támogassák a méheket és más beporzó rovarokat. A méhlegelők hozzájárulnak a környezetvédelemhez is, mivel közvetett módon segítenek csökkenteni a káros vegyszerek használatát. A Szegedi Tudományegyetem elkötelezett a fenntartható és zöld irány képviselőjeként, ezért csatlakoztak a Beporzó Hadművelet 2.0 kezdeményezéshez, amelyben ökológiai, mikroklíma és talajtani vizsgálatokkal az év végéig a méhlegelők környezeti hatásait vizsgálják.
Még az egészséges emberi szervezetet is megterhelő tartós és egyre gyakoribb hőhullámokra, valamint időszakos vízhiányra lehet számítani a következő évtizedekben az Alföldön, ezért szemléletváltásra lenne szükség a várostervezésben. A klímaváltozás káros következményei a városokban hatványozottan jelentkeznek majd – nyilatkozta lapunknak Gulyás Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói azt vizsgálják, hogy milyen hőterhelés éri a városban élőket. Az elhúzódó hőhullámok esetén, az emberi szervezetet extrém stressz éri, ami akár halálos is lehet a veszélyeztetett csoportoknál, mint az idősek, a kisgyerekek vagy a szív és érrendszeri betegséggel küzdők. Az SZTE szakemberei nem csak a problémák tudományos hátterét vizsgálják, de megoldásokat is keresnek, javasolnak.
Földtudományi alapszak (BSc)
Földtudomány mesterszak (MSc)
A Meteorológia specializáció 2016-ban indult. A BSc képzés során a közös földtudományi ismereteken felül a meteorológia tárgyköréhez elengedhetetlen matematikai, fizikai és programozási ismeretek szerepelnek a képzési programban. A specializáció fő tárgyai az időjárási és éghajlattani jelenségeket, azok észlelését, működésük fizikai leírását ismertetik.
